9.tétel
Ismertesd a felvilágosodás kialakulásának társadalmi hátterét, főbb gondolkodóinak elképzeléseit! (Montesquieu, Locke, Voltaire, Rousseau)
- http://www.mp3lecke.hu/doksik-tetelek/toertenelem/1215-a-felvilagosodas-kora-europaban-a-polgari-kultura-kezdetei
- http://erettsegisegedlet.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=60463
- Locke: http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tanar/farkzolt/FILTETEL/LOCKE.HTM
- Rousseau: http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tanar/farkzolt/FILTETEL/ROUSSE.HTM
- Atlasz: 58.oldal
- Töri tk. lll. 6. és 7. oldal
- 10. Irodalom tk. 12.-14. oldal (alul befénymásolva)
- Felvilágosodás: Szellemi mozgalom és kultúrtörténeti korszak a 17. sz. végén - 19. század elején. Politikailag a feudális társadalmi rend megdöntését, a polgári réteg felemelkedését célozta, melyet a tudás terhesztése, a vallási előítéletek-babonák ledöntése, a tudomány fejlődése támasztott alá. Angliából indult ki, központja Franciaország volt, majd lényegében egész Európában elterjedt. A korhoz kötődik az enciklopédisták munkássága, a társadalmi szerződés-elméletek különböző változatai, a tapasztalati (empírikus) tudományok fellendülése. Magyarországon összefonódott a nemzeti- és a jakobinus mozgalommal.
- Feudalizmus: A föld birtoklásán alapuló társadalmi-gazdasági rendszer. Hierarchikus tagolódás jellemzi : az uralkodó hűbérbirtokokat adományoz a földesuraknak, akiktől a földjén dolgozó jobbágyok személyesen függenek. A föld birtokosai nagy személyes hatalommal rendelkeznek, amely nemritkán önkényben nyilvánul meg.
- Enciklopédisták: A francia Eciklopedia, avagy A tudományok, művészetek és mesterségek elméleti szótára c. mű (1751-1780) írói és szerkesztői. Az Enciklopédia készítői szándéka szerint rendszeres összefoglalást és ismertetést nyújtott a kor tudományos, technikai és szellemi eredményeiről. Főszerkesztője 1772-ig Diderot volt, ismertebb munkatársai d'Alambert, Montesquieu, Rousseau, Voltaire, Helvetius és Holbach. A tudományos haladás bemutatásával bírálták az egyházat, a despotizmust és a kor társadalmi rendjének felépítését, a társadalmi és tudományos fejlődés híveiként követelték, hogy az egyház tartózkodjon a tudományos kérdásekben való állásfoglalástól.