Selaví

Segítség hogy túlélj... :)

15. tétel

Ismertesd az angol alkotmányos monarchia kialakulásának menetét és eseményeit! (1640-1669: a forradalomtól a Jognyilatkozatig)

- Töri tk. III. 175.- 176.oldal, 179.oldal ábra

- Atlasz: 56.oldal/c

- http://tortenelem.erettsegi.org/2010/04/angol-polgari-forradalom/

- http://dragon.unideb.hu/~kltegimn/CLASSES/12C/HTM/PZ/STB/ANGPOL40.HTM

-


abszolutizmus.vs.alkotmanyos.jpg


Abszolutizmus: Abszolút, azaz korlátlan hatalom. Az abszolutista monarchia: feudális államforma a 16-18. században, melyben az állam vezetője (király, cár, császár) zsarnoki, önkényuralmi hatalommal bír; a törvényhozó, ítélkező és végrehajtó hatalmat egyetlen egy ember birtokolja.


Alkotmányos monarchia: A király mellett országgyűlés működik, melynek hozzájárulása nélkül fontosabb államügyekben (pl. hadüzenet) az uralkodó nem dönthet.

 

Angol polgári forradalom: A társadalmi-gazdasági reformok érdekében folytatott, az uralkodó Stuart-abszolutizmus, az arisztokrácia, az anglikán egyház és a polgári-nemesi csoportok közti érdekellentétek nyomán kirobbant forradalom 1640-1660 között. I. Károly 1640-ben két ízben összehívta a parlamentet ( Rövid Parlament-1640, Hosszú Parlament- 1640-1653), amely azonban az önkényuralom ellen lépett fel. A Cromwell vezetése alatt álló hadsereg győzelme után a parlament két szárnya (presbiteriánusok és independensek) közel azonos erőt képviselt, a köztársaság kikiáltását és a király lefejezését (1649) követően azonban a hatalom a 41 fős államtanács kezébe került, majd 1653-ban létrejött a protektorátus. Cromwell halála (1658) után az új parlament helyreállította a Stuart-ház uralmát, a trónra a kivégzett király fia, II. Károly került.

 

Presbiteriánusok: Az angol polgári forradalom parlamentjének mérsékeltebb tagjai, az independensek ellenzéke, akik protestáns vallásúak voltak, legfelsőbb szervüknek az egyházközségek, presbitereinek zsinatait tartották.


Independensek: Az angol puritánok baloldali szárnya a 17. században. Az angol polgári forradalomban a presbiteriánusokkal szemben álló radikális képviselők voltak (nevük abból ered, hogy az egyházközségek függetlenségének hívei voltak). Cromwell harcolt ellenük, az üldöztetések nyomán Hollandiába, Amerikába vonultak.

 

Cromwell: (1599-1648) A hadsereg independens vezetője a forradalom alatt, I. Károly legyőzője. 1647-ben bevonult Londonba, a parlamentben letartóztatta a presbiteriánus képviselőket. 1651-ben meghódítja Skóciát és Írországot, majd kiadja a hajózási törvényt, mely angol-holland háborút eredményezett. Felosztotta a ,,hosszú parlamentet”. 1653-1658 között katonai diktatúrát vezetett be és a Lord Protektor címet viselte.


Protektorátus: Oliver Cromwell által az angol polgári forradalom során bevezetett katonai diktatúra 1653-1658 között. A parlament teljes feloszlatása után Cromwell önmagát Lord Protektornak nyilvánította, de halálát követően, a protektorátus megszűnésével az abszolutizmus restaurációjára került sor.


Gentry:


Levellerek: Az angol polgári forradalom balszárnyán elhelyezkedő csoportosulás J. Lilburne vezetésével. Törekvéseik a polgári egyenlőség megteremtésére irányultak; mozgalmukat Cromwell számolta fel 1647-49-ben.


Diggerek: Az angol polgári forradalomsorán, 1649-ben alakult földfoglaló mozgalom résztvevői; a polgárság Cromwell vezetésével felszámolta a csoportjukat.


Dicsőséges forradalom: Erőszak mentes forradalom Angliában 1688-ban, melynek során a (whig és a tory párt megegyezésének eredményeképp) létrejött az alkotmányos monarchia. A parlament elűzte II. Stuart Jakabot és híveit (jakobiták), helyette vejét III. Orániai Vilmost ültette a trónra.


Jakobiták: Angliából a dicsőséges forradalom alatt elűzött király, II. Stuart Jakab hívei és követői.


Whigek: Az angol polgári forradalom királyellenes csoportja, akik 1688-ban államcsínyt hajtottak végre; ma a Liberális Párt tagjainak a neve.

Toryk: Az angol polgári forradalom királypárti, elsősorban földbirtokosokból keletkezett politikai csoportja; ma a Konzervatív Párt híveinek a neve.


A polgárháború


1640-ben a király a skótok elleni háború költségeinek megszavazása végett rákényszerült a parlament összehívására, de három hét múlva feloszlatta, mert az önkényuralom megszűntetését követelte tőle (,,rövid parlament”). A növekvő forradalmi elégedetlenség láttán I. Károly még abban az évben újra összehívta a képviselőket, s ezzel kezdetét vette az 1653-ig tartó ,,hosszú parlament”. Miután a király beleegyezett legfőbb tanácsadóinak letartóztatásába és kivégzésébe, a parlament pedig törvénybe iktatta, hogy csak saját beleegyezésével oszlatható fel, I. Károly elmenekült Londonból, és 1642-ben kirobbant a polgárháború.

            A királyi hadsereg kezdeti sikerei után érvényesült a parlamenti haderő fölénye. Oliver Cromwell ,,új mintájú hadserege” döntő győzelmet aratott. A király is fogságba esett.

            A győzelem azonnal megosztotta a király ellen összefogó erőket. Az abszolutizmust ellenző nagypolgári, nagybirtokosi rétegek, a presbiteriánusok a királlyal kötendő alku, a polgárháború lezárása mellett voltak. A polgárság és a gentry középrétegei, az independensek viszont nem hajlottak a megalkuvásra. ( A két név a puritánság két fő irányzatának elnevezése.) A hadsereg tömegeit adó kistulajdonosok, a levellerek minden szabad embernek egyenlő jogokat követeltek (leveller: egyenlősítő). Ők sem  tekintették szabadnak a nincsteleneket. A földnélküliek, a diggerek (,,ásók”) mozgalma kommunisztikus törekvésekkel, földfoglalásokkal jelentkezett.

            A döntés az independens Cromwell és hadserege kezében volt. Amikor a parlament föl akarta oszlatni Cromwell seregét, ő Londonba vonult és eltávolította a parlamentből a presbiteriánusokat. 1649-ben az independensekből álló ,,csonka parlament” halálra ítélte és kivégeztette I. Károlyt. Anglia köztársasággá alakult.

            A forradalomban győztes polgárság hatalmát a királypártiakon kívül a néptömegek mozgalmai is fenyegették.

            Cromwell felszámolta a levellerek és a diggerek mozgalmait. 1653-tól haláláig (1658-ig) mint Lord Protektor (védnök) katonai diktatúrával irányította az országot. Írországot és Skóciát erőszakkal egyesítette Angliával: így jött létre Nagy-Britannia. Hajózási törvénye megtiltotta, hogy idegen hajók szállítsanak Angliába Európán kívülről, Európából pedig csak az előállító ország hajóján érkezhetett áru. A törvény a holland kereskedelem ellen irányult. Betartását az újonnan szervezett angol hajóhad kényszerítette rá a hollandokra. Bármennyire a polgárság érdekeit szolgálta is a diktatúra, Cromwell rendszere a politikai szabadság korlátozása, a növekvő adóterhek miatt egyre terhesebb lett a polgárság és a gentry számára.

            Cromwell halála után visszaállították a Stuart-ház hatalmát. II. Károlyt azzal a feltétellel hívták haza, ha amnesztiát ad, biztosítja a vallásszabadságot, és a polgárháború alatt szerzett birtokokat meghagyja tulajdonosaiknál. Mivel mind ő, mind az utóda, II. Jakab a megállapodást megszegve egyre nyíltabban az abszolutizmusra tört, a parlament 1689-ben Orániai Vilmost hívta meg a trónra. Minthogy minden számottevő erő Vilmos mellé állt, II. Jakab elmenekült. Ez az ún. ,,dicsőséges forradalom”.

            Angliában a XVIII. század közepére új hatalmi rendszer jött létre: az alkotmányos monarchia. A Vilmos által elfogadott Jognyilatkozat a királyi hatalmaz a törvények hatálya alá helyezte, a törvényhozást viszont a parlament jogává tette. Az alsóházi választásokon a konzervatív felfogású nemesség érdekeit képviselő toryk és az új szellemet magukévá tevő városi és vidéki elemek pártja, a whigek küzdöttek a mandátumokért. Mivel a minisztertanács csak a parlamenttel egyetértésben, annak ellenőrzése alatt kormányozhatott, a király mindig a többségi pártból nevezte ki a miniszter tanács tagjait. A kormány elnöke rendszerint a többségi párt elnöke lett. A Lordok Háza fokozatosan veszített jelentőségéből. A bírói testület függetlenné vált a királytól, a parlamenttől és a kormánytól egyaránt.

             





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 27
Tegnapi: 6
Heti: 66
Havi: 121
Össz.: 37 777

Látogatottság növelés
Oldal: 15.tétel / kidolgozáshoz
Selaví - © 2008 - 2019 - selavi.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »