Selaví

Segítség hogy túlélj... :)

17. tétel

Ismertesd az ipari forradalom kibontakozását, valamint gazdasági, társadalmi és politikai hatásait!

- Töri tk. lll. 54.- 55.oldal (utána következő 6 oldal forrásanyag)

- Atlasz: 67.oldal, 118.- 119. oldal

- http://www.freeweb.hu/bel/erettsegi/ipf.htm

- http://erettsegi.com/tortenelem/ipari-forradalom/

- http://www.tortenelemklub.hu/?tema=58 (itt csak a második ipari forradalomig kell, az azután levő nekünk nem kell)

- Ipari forradalom: A termelési eszközök, a termelés technikájának gyökeres (forradalmi) megváltozása. Elsődlegesen az ipari forradalmat az az Angliában a 18. sz. második felében megkezdődött folyamat jelenti, melynek során a kézműipari manufaktúrát felváltotta a gépesített ipari termelés; Magyarországon csak egy évszázad késéssel ment végbe.

- Manufaktúra: A gépi nagyipar kialakulása előtti (17. 18. sz.) termelési egység, amely üzemen belüli munkamegosztásra, főként kézműves munkára alapozott.


Az első ipari forradalom társadalmi következményei


Ipari forradalom fogalma alatt értjük a 18. század második felétől a gazdaság ugrásszerű fejlődését, amely átalakította a társadalmi szerkezetet és az életmódot, hozzájárult a népesség rohamos növekedéséhez, és a városiasodáshoz.

Az első ipari forradalom Angliából indult ki, ahol kb. 1780 és 1850 között zajlott le, bár nem lehet ilyen éles évszámbeli határokat állítani, hiszen kezdetének és végének konkrét meghatározása nem könnyű. A mezőgazdaságban történő gazdasági újításokkal, változásokkal vette kezdetét, melyek fokozatosan kihatottak az iparra, az ipar átalakulására, a gazdasági átalakulást társadalombeli követte, megszülettek az ipari társadalmak, és kezdetét vette az indusztriális korszak (indusztriális = ipari).

A korszakra jellemző a „kettős forradalom” kifejezés, hiszen amint említettük nem csak gazdasági változásról beszélhetünk, hanem vele párhuzamosan társadalmiról is, az Angliában majd egész Európában végbemenő ipari forradalom kezdetekor Franciaországban kirobbant egy politikai-eszmei forradalom (1789-99), mely jelentősen hozzájárult az európai rendszerek és társadalmak tőkés-polgári átalakulásához.

A 18. század elejétől a mezőgazdaság újításaival (pl. vetésforgó, csatornázás, talajjavítás, trágyázás) és új eszközök megjelenésével (pl. korszerűbb ekék, aratógép) gyorsan fejlődött, aminek következében nőtt az élelemtermelés, nőtt a népesség száma is. Az új technikákkal viszont kevesebb munkaerőre volt szükség, az emberek a városokba költöztek a munka reményében. Az ipar fellendülésével szükség volt a munkaerőre, mely először főkent a húzóágazatnak mondható textiliparban kapott helyet, majd a gőzgép (Thomas Savery - 1698, James Watt - 1769) megjelenésével és a már kitermelhető nyersanyagokkal (szén, ércek) a nehézipar kapott nagyobb szerepet, a manufaktúrákat felváltották a gyárak, és megjelent egy új társadalmi réteg, a gyári munkásság.

Az pari forradalom a közlekedésben és a hírközlésben is változásokat hozott. A vasút, a gőzhajózás megjelenésével, jobb utak építésével, a távíró feltalálásával (Morse, 1832), a hírközlési rendszer kiépítésével az országok belső piaca kiszélesedett, megindult a népesség belső mozgása, az élet felgyorsult, a társadalmi keretek változásnak, bomlásnak indultak. A család felépítése megváltozott, hiszen a nők is munkába álltak már, megindult a női egyenjogúságért vívott harc (emancipáció). A vallás és az egyház szerepe háttérbe szorult, ugyanakkor előtérbe kerültek a tudományok és az oktatás szükségessége. Az orvostudomány fejlődése következtében a védőoltások megjelenésével és az egészségügyi viszonyok javulásával az életkörülmények is pozitívan változtak, a népesség ugrásszerűen megnövekedett, mely az alacsonyabb halálozási aránnyal magyarázható.

 

A gyári munkásság megjelenése számos új jelenséget hozott magával, illetve új problémákat vetett fel. Mint már említettük az urbanizáció következtében átalakultak az európai település-szerkezetek, létrejöttek a nagyipari városok és megjelentek a munkásnegyedek. Ezzel együtt jelentkeztek az árnyoldalai is, a túlzsúfoltság, a nyomor és a környezetszennyezés (füst, vegyi anyagok, szemét) hatásaként járványok jelentek meg (himlő, tífusz, kolera), ill. a közbiztonság is romlott (bűnözés, prostitúció). A munkásság rendkívül rossz helyzete (napi 16-20 óra munka, alacsony fizetés, nők és gyermekek gyárakban dolgoztatása, szociális védelem hiánya) miatt nőtt az általános feszültség, amit a társadalmi differenciálódásból adódó vagyoni különbségek csak még inkább fokoztak. Az embertelen körülmények megváltoztatására, helyzetük javítása érdekében a munkásság fellépett, kezdetben ösztönös tiltakozásokkal (géprombolások, pl. az angliai Nottinghamben Ned Ludd – luddizmus; sztrájkok, felkelések, pl. két textilipari területen: Lyon 1831, 1834 és Szilézia 1844), majd tudatos szerveződéssel (önsegélyező egyletek és pénztárak; szakszervezetek – ld. chartizmus; választójog követelése; munkáspártok létrehozása), így próbálván nyomást gyakorolni a politikai életre.

A problémák felismerése következtében próbálták enyhíteni azokat, reformintézkedéseket hajtottak végre a helyzet javítása érdekében: (közművek létesítése – vízellátás, csatornázás, közvilágítás; hivatali apparátusok felállítása – rendőrség, tűzoltóság, hivatalok; várostervezés – közterek, sugárutak, parkok, bérházak; egészségügyi viszonyok javítása, védőoltások; táplálkozási feltételek javulása; támogatások), és kedvező lépéseket tettek a munkások követelései irányában (pl. az 1824-es angol törvények lehetővé tették a munkásság szervezeteinek létrehozását, 1847-ben pedig az angol parlament elfogadta az ún. gyári törvényeket, mely mérsékelte a munkásság kiszolgáltatottságát). A választójogi reform ellenére (1832) az angol kormány választójogot nem adott a munkásságnak, tartván attól, hogy ha túl sok engedményt ad, beleszólhatnak a politikába, esetleg átrendeznék a politikai életet.
Az embertelen helyzet megoldására hosszú távú elméleti megoldások születtek.

·        Az utópikus szocialisták nevüket Morus Utópia – Seholnincsország c. műve alapján kapták. A szociális helyzeten való javítást célozzák meg, vagyoni egyenlőség, a verseny és piac kizárása, az emberek szemléletének megváltoztatása voltak gondolkodásuk alapjai, viszont elképzeléseikben vágyaikat fogalmazták meg, ezért azok a valóságban kivitelezhetetlenek voltak.

·        Saint-Simon gróf a boldogságot a tudósok által irányított világban remélte megvalósulni.

·        Charles Fourier, angol kereskedő Falanszter-elmélete a jól szervezett közösségen épeül.

·        Robert Owen, angol gyáros a fogyasztási szövetkezetekben látta a jövőt a közvetítő kereskedelem kiiktatásával.

·        Megjelentek a forradalmi szocialista elméletek is, melyek sokkal radikálisabbak voltak, mint az utópisták. Szélesebb tömegek helyzetének javításával, a magántulajdon korlátozásával és az állam szerepének növelésével kívánták a problémákat orvosolni. Tudományos szocializmusnak vagy történelmi materializmusnak is nevezik, Karl Marx és Friedrich Engel munkássága révén (marxizmus). Létrehozták a Kommunisták Szövetségét (1847), majd elképzeléseiket a Kommunista Kiáltványban fogalmazták meg (1848). Elméletük legfőbb pontja, hogy a társadalom története nem más, mint osztályharcok története, mely folytonos ellentét elnyomó (burzsoázia = tőkések) és elnyomott (proletariátus = munkások) között a közös pusztuláshoz vezet. Ezt az ellentétet akarja megszüntetni a proletárok irányításával, a burzsoázia pusztulásával. Megszüntetik a magántulajdont és megteremtik a demokráciát. Ez ugyanakkor ellentmondást jelent, hiszen demokráciáról beszélnek, de a proletariátust akarják vezető szerepbe helyezni, ill. a problémát egy másik problémával akarják megoldani. A marxista elképzelés éppen ezért nem valósult meg.

 

Összefoglalva tehát az eddig működő ún. hagyományos agrártársadalmak ipari társadalmakká alakultak át, aminek legfőbb jellemzői a következők:

 

Ø     A fő tevékenység a mezőgazdaság helyét egyre inkább az ipar veszi át

Ø     A tradicionális kötelékek (család, vallás, hagyományok, közösség) felbomlanak

Ø     A lassú népességnövekedés helyett, mely a magas születési és magas halálozási számmal volt magyarázható, az alacsonyabb halálozásnak köszönhetően ugrásszerű demográfiai növekedés (népességrobbanás)

Ø     A jellemző településszerkezetet, a falut felváltják a modern ipari városok, nagyvárosok

Ø     A birodalmiságot és a városállamokat felváltja a nemzetállamiság, az alattvalói gondolkodást a nemzeti-etnikai identitás

Ø     A rendi társadalmak, melyek a kiváltságosok előjogaikra épültek, polgári társadalmakká alakulnak át, megindul a társadalmi mobilitás, differenciálódás, kialakul a munkásság, megjelennek a pártrendszerek

Ø     A gondolkodás keretei kiszélesednek, a vallás útmutatásaihoz igazodás, a családi mintákat követés, a természettel harmóniában együttélés helyett a hangsúly a tudományok előretörésére, ezzel együtt az egyház háttérbe szorulására (szekularizáció), a természet kihasználására, az oktatás kiterjesztésére helyeződik.

 

Az első ipari forradalom következményeképpen indul meg majd a 19. század második felében a második ipari forradalom, mely újabb változásokat idézett elő mind gazdasági, mind politikai és társadalmi téren, melyek nagyban elősegítették a polgári társadalmak kialakulását.







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 6
Heti: 69
Havi: 124
Össz.: 37 780

Látogatottság növelés
Oldal: 17.tétel / kidolgozáshoz
Selaví - © 2008 - 2019 - selavi.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »