Selaví

Segítség hogy túlélj... :)

14.tétel

Magyarország társadalma a 18. században. Jellemzed az egyes társadalmi csoportokat, valamint a korszak demográfiai helyzetét és változásait! Miként próbálta befolyásolni a felvilágosult abszolutista állam a társadalmat? (Mária Terézia és ll. József rendeletei)

- Töri tk. lll. 81.- 82. oldal, 85.oldal ábrája, 86.oldal ábrája, 88.- 89.oldal, 100. -101. oldal, 104. oldal ábrája

- Atlasz: 61.oldal/b,c,d  ; 62.oldal ; 118.-119.oldal


- kalapos király: II. József elnevezése, ugyanis nem koronáztatta meg magát.

- jozefinisták: II. József reformjait támogató értelmiség

- kettős vámrendszer: A merkantilizmus elvein nyugvó Habsburg vámrendszer, célja a birodalmi munkamegosztás: külső vámhatár a birodalmon belül, belső vámhatár Magyarországot választja el az örökös tartományoktól.

- örökösödési háború: 1740- 1748 között zajló küzdelem Mária Terézia és II. Frigyes között a trónért.


A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

 

Mária Terézia a Pragmatica Sanctio értelmében ( mely lehetővé tette a nőági örökösödést) apja,III. Károly /1711-1741/ halála után került a császári és a királyi trónra. III. Károlynak fiúörökös hiányában a spanyol örökösödési, valamint az 1716-1718-as török elleni háború következtében jelentékenyen megnövekedett a Habsburg Birodalom leányági örökösödéséről kellett gondoskodnia. Az 1713-as házi törvényt a magyar rendek 1722-1723-as országgyűlésen fogadták el. Eszerint Magyarország és az örökös tartományok feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul kötődnek egymáshoz. A magyar rendek kívánságára bekerült a szövegbe, a kölcsönös védelem elve, hogy külső erőszak esetén együttesen védekeznek. A rendek ragaszkodtak ahhoz is, hogy az uralkodónak a jövőben esküt kell tennie „az ország szabadságának megtartására”.

 

Mária Terézia /1740- 1780/ uralkodása

 

Amikor Mária Terézia a hatalomra került, a birodalom igen nehéz helyzetben volt. Az osztrák örökösödési háborúban /1741-1748/ II. Frigyes, poroszuralkodó megszerezte a birodalom legértékesebb tartományát, Sziléziát. Mária Terézia Pozsonyba utazott, segítséget kért és kapott a magyar rendektől, akik harmincötezer főnyi haderőt szavaztak meg, amely segítséggel megtarthatta a trónját. 1756-1763 között zajlott a hétéves háború Szilézia visszaszerzésért.

 

Uralkodásának első felében kompromisszumra törekedett a rendekkel. Ígéretet tett a korábbi sérelmek orvoslására, célkitűzése egy szilárd összbirodalom megteremtése volt. Ezért aztán uralkodásának második felében megpróbálkozott a rendi kiváltságok visszaszorításával. Az uralkodó a birodalom működése szempontjából fontos reformokat hajtott végre.

 

Közegészségügy: Mária Terézia elrendelte, hogy minden megyében és városban legalább egy diplomás orvost, járásonként legalább egy bábát kell alkalmazni. A nagyszombati egyetemet Budára majd Pestre helyezte át, és orvosi karral bővítette.

 

Úrbéri rendelte: Intézkedésének jelentőségét az adta, hogy az ország lakosságának nagy része jobbágy volt, és Mária Terézia rajtuk akart segíteni. Az állami terhek viselése szinte kizárólag őket terhelte, az állam számára tehát nem volt közömbös a sorsuk. 1767-ben a királynő megbízásából Anton von Raab elkészítette az úrbéri rendezést célzó javaslatát. Az úrbéri rendelet két alapvető dolgot szabályozott a jobbágyok helyzetében. Meghatározta a jobbágy kezén lévő telek nagyságát és a jobbágy haszonélvezeti jogát, szabályozta a jobbágyterhek mértékét. A törvény célja a jobbágy adóképességének megőrzése volt. Az úrbéri rendelet a jobbágyrendszer alapvető szabályozása maradt 1848-ig.

 

Nevelésügy: Mária Terézia 1777-ben adta ki a Ratio Educationist, mely az alsó- és középfokú oktatást szabályozta. Előírta, hogy hat és tizenkét éves kora között minden gyermek köteles iskolába járni,. A rendelet megvalósítására azonban ténylegesen nem került sor, mert sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem voltak adottak. A királynő állami felügyelet alá vonta az egyházi iskolákat. Az országot kilenc tankerületre osztotta, a tankerületek élén a tanfelügyelők álltak. Az alsó fokú iskolákban azonos tanagyagot és előírásokat tett kötelezővé. A gimnáziumokban a latin mellett kötelezővé tette a természettudományos tárgyak oktatását.

 

Mária Teréziát a trónon fia követte.


II. József /1780-1790/

II. József  hosszas várakozás után, 1780-ban került trónra. Fő célja a Habsburg Birodalom laza halmazából egy egységes állam létrehozása.Célját abszolitikus eszközökkel próbálta megvalósítani. Az uralkodó nem volt tekintettel az egyes országok, tartományok hagyományaira, valamennyit egyazon módszerrel igyekezett kormányozni. Ahogy II. József mondta, mindent a népért, de semmit a nép által.  Uralkodását magyarországi kormányzati leirattal kezdte, amelyet 1780. november 30-án bocsátott ki. A leiratban azonban nem tett említést a koronázásról sem. Uralkodásának első éveiben nem a felvilágosult elveket követte, hanem a központosítást szerette volna teljessé tenni. Az első takarékossági rendeletek hatása inkább csak az örökös tartományokban volt érzékelhető, politikája elleni első nagyobb ellenállást egyházi vonatkozású rendeletei váltották ki.

Egyházpolitikai intézkedései: At egyházat az állam alá kívánta rendelni. Magyarországon 1781. október 25-én bocsátotta ki a türelmi rendeletét, amely teljes polgári egyenlőséget, lelkiismereti szabadságot adott az evangélikusoknak, kálvinistáknak, görögkeletieknek. Ahol valamelyik vallás híveiből legalább száz család élt, templomot és iskolát építhettek. Annyi megkülönböztetés maradt, hogy a tűrt vallásúak templomai egy darabig nem épülhettek közvetlenül az utca mellé.  Az egyháztól elvette a cenzúra jogát. Korlátozta az egyház Rómával való kapcsolatát, a pápai bullák kihírdetését királyi engedélyhez kötötte. AZ oktató  vagy betegápoló szerzetesrendek  kivételével feloszlatta az összes szerzetesrendet a birodalomban, a vagyonukból állami papneveldéket létesített. Az egyházi ünnepek számát hasznossági elv alapján csökkentette.Megtiltotta a zarándoklást, a templomoknak tett adományokat.Ugyanebben az évbenegy külön rendeletben a zsidó vallásúak is megkapták az iparűzés és a felsőfokú tanulás jogát is. Ezekkel az intézkedésekkel az uralkodónak az volt a céja, hogy az egyházat az államnak rendelje alá. Az egyházi rendeletek a klérus ellenállását váltotta ki, ám az uralkodót sem ez, sem a fordított Canossa-járás nem tántorította el a végrehajtásuktól. VI. Pius 1782-ben Bécsbe látogatott, hogy II. Józsefet eltérítse a szándékától, az egyházfő látogatás azonban eredménytelen maradt. Az uralkodó egy évvel később Rómába utazott, ahol a pápa teljesen szabad kezet adott neki a monarchia egyházi ügyeiben. Az egyházi rendeleteket a püspöki kar nem akarta végrehajtani. II. Józsefnek ezért erélyesen kellett fellépnie. A végrehajtás határidejének 1783. májusát szabták, ennek elmulasztása esetén az uralkodó fizetésmegvonással fenyegette a hivatalnokokat. Végül az ellenállás megtört, a protestáns vallásúak élhettek a nekik biztosított jogokkal, sőt magasabb hivatalokba is bekerülhettek.

Jobbágyrendelete: A birodalom más részeiben már jóval hamarabb, Magyarországon csak 1785-ben adták ki. II. József ebben a rendeletében megtiltotta a jobbágy név használatát, biztosította a szabad elköltözést, védte a telekállományt. Szabad mesterségválasztást biztosított a jobbágy származású ifjak számára. A jobbágyok ingóságaikkal szabadon rendelkezhettek. A büntetések közül eltörölte a botozást. Jobbágyrendelete az örökös tartományokban a mezőgazdaság kapitalizálódásának egyik fő akadáylát hárította el.

Közigazgatási reformjai: II. József az 1785-86-ban hozott közigazgatási reformjaival csökkentette a megyék jelentőségét és ezzel rendi érdekeket sértett. Megszüntette a főispáni tisztséget, az alispánokat állami hivatalnokká tette. Az országot tíz közigazgatási területre osztotta, írányításukat királyi biztosokra bízta.  A megyét végrehajtó szervvé fokozta le, elvette tőle a tanácskozás jogát, így megszűnt törvényhozó és igazságszolgáltató szerepe is. Megszűnt az erdélyi szász és székely székek, a jász és a kun kerület valamint a hajdúvárosok önkormányzat, de a szabad királyi városok önállósága is csökkent. A közigazgatás átszervezése a monarchia egységesítésének abszolutisztikus célját szolgálta. A kormányzás egységét csak az egyes tartományokon belül sikerült nagyjából megvalósítania.

Nyelvrendelete: Legnagyobb felháborodást kiváltó intézkedése a német nyelv hivatalossá tétele volt, amit 1784-ben vezetett be a Habsburg Birodalom egységes adminisztrációja érdekében. A nyelvrendelet az osztrák tartományokban a kultúrális megújhodás forrása lett, Magyarországon ezzel ellentétes hatást váltott ki. II. József politikájának elméleti rendszerét jozefinizmusnak nevezzük. A császár rendeletei erős nemesi ellenállást gerjesztettek. A  belső problémákhoz külpolitikai bonyodalmak is járultak. 1788-ban Oroszországgal szövetségben háborút indított Törökország ellen. Ennek célja az volt, hogy az 1739. évi belgrádi békében elveszített szerbiai és havasföldi területeket visszaszerezze. A török háború hazánkra nézva súlyos következményekkel járt. A francia forradalom kitörése miatt II. József elvesztette legfontosabb szövetségesét, XVI. Lajost. Belgiumban felkelés tört ki , a gazdag tartomány elszakadt a birodalomtól. A porosz hadsereg a határon állt, a rendek képviselői a porosz királlyal tárgyaltak. Az orosz szövetségben indított háború a birodalom kimerüléséhez és II. József politikájának az összeomlásához vezetett. A francia Forradalom eszméitől is megrendülve, halála előtt1790. február 20-án a türelmi és a jobbágy rendelet kivéltelével valamennyi rendeletét visszavonta.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 3
Heti: 16
Havi: 116
Össz.: 48 283

Látogatottság növelés
Oldal: 14.tétel / kidolgozáshoz
Selaví - © 2008 - 2024 - selavi.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »